Mindenek előtt tegyünk tisztába valamit, ami sokak fejében tévesen él. Mi tenyésztők, nem vagyunk sem istenek, sem csodatévők, nem állunk a természet és a biológia felett egy varázspálcával a kezünkben, hogy olyan betegségeket előzzük meg, amikre a mai orvostudománynak sincsenek megfelelö eszközei, hogy ki tudják szürni. Mi tenyésztök csupán annyit tudunk tenni, amennyi lehetséges. Csak olyan szűréseket és teszteket tudunk elvégeztetni a cicákon, amire az orvostudomány lehetőséget biztosít számunka. Csak olyan oltásokat és megelőző kezeléseket tudunk igénybe venni, ami létezik. Nincsen egy az orvosok előtt ismeretlen, titkos csodamódszer ami láthatóvá teszi a láthatatlant, meggyógyítja a gyógyíthatatlant vagy megelőzi azt aminek még a létezéséről sem tudunk.
Ugyanis amikor egy cica kikerül a tenyészetből és az új gazdija hazaviszi, gyakran felháborodva veszik tudomásul, hogy megbetegedett a cica. Igen megbetegedhet akármelyik cica, akármikor. Hiszen élőlény és ebből adódóan ugyanúgy ahogy egy gyermek, a cica is elkaphat valamit, vagy megmutatkozhat valamilyen öröklött vagy genetikai elváltozás, amire nincsen a világon semmilyen módszer, hogy megelőzzük, sőt mi több, arra sincs hogy meggyógyítsuk. Annyi ilyen betegség létezik, hogy ezer oldalt is tele lehetne velük írni, az sem lenne elég. Egyik szörnyűbb mint a másik és egyikre sincsen pillanatnyilag elérhető szűrés, teszt vagy gyógymód. De valamiért mégis azt gondolják nagyon sokan, hogy ha megbízható tenyésztőnél vásárolnak drága pénzért cicát és az adott tenyésztö felsorakoztatja a cica szüleinek a genetikai tesztjeit és bemutatja a fertőzésekre vonatkozó szűréseket és törzskönyvet is kap a cica mellé meg még sok egyéb más dokumentumot, akkor az garancia arra, hogy az a cica sosem lesz beteg. El kell keserítenem mindenkit. Ez nem így van. Mi tenyésztők annyival tudunk többet garantálni mintha egy mentett cicát fogadna örökbe a gazdi, hogy a lehetséges összes releváns genetikai és virális szűrést elvégezzük a szülökön és/vagy a kiscicákon amit a tudomány rendelkezésünkre bocsát. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy adott körülbelül 5-10 féle genetikai szűrés (ez fajtánként változó) és valamivel több fertőzésekre irányuló teszt, ami jelenleg elérhető és emellett van vagy ezer olyan defekt, kór vagy szindróma, amit vagy nem lehetséges még szürni némelyiket gyógyítani sem, vagy még nem is ismerjük ezeknek a létezését, hiszen naponta ütik fel a fejüket az új még soha nem látott kórok, amikre a legjobb orvosok is csak a fejüket vakargatják. Teljesen irracionális tehát az az elvárás, hogy akkor majd pont egy tenyésztö fogja tudni szavatolni, hogy a cicáknak soha nem lesz semmi bajuk, akinek még állatorvosi diplomája sincsen.
Egészségügyi garanciát adunk a cicák mellé igen. Garanciát vállalunk azért amit tudunk. Amiről az orvosokkal szorosan együttműködve ki tudtunk vérből, nyálból vagy végtermékből szürni, illetve amiről a legjobb külföldi kutató laboratóriumokkal genetikailag meg tudtunk határozni. Ezeket lelkiismeretesen meg is csináltatjuk minden tenyész cicánál és ezeket az eredményeket minden esetben meg is mutatjuk a gazdiknak.
Ám nem ritka az sem, hogy van egy negatív tesztünk egy adott betegségre és ennek ellenére a kiscica később a gazdinál mégis elkapja azt a betegséget. Sőt tovább megyek. Van olyan is, hogy negatív genetikai tesztünk van és a későbbiekben mégis azzal az adott betegséggel diagnosztizálják a cicát. Mert sajnos van ilyen. És sem az orvosok, sem a tenyésztők nem tehetnek ezellen semmit. Ezért teljesen értelmetlen bárkit is hibáztatni, mert az a szomorú valóság, hogy nem hibázott senki.
Hogy miért van ez így? Mire van akkor hát az a sok teszt meg szűrés, mire jó az az egészségügyi garancia amiben a tenyésztö garanciát vállal valamire, amire még egy sokat tanult orvos sem merne? A legtöbb esetben a tesztek működnek és valós eredményt kapunk, amiben megbízhatunk. A vizsgálati módszerekkel nincsen baj. A cicával sincsen baj, ahogyan a tenyésztővel sincsen. Mindenki megteszi amit tud. Ha van baj, akkor az az, hogy egyesek megengedhetik maguknak azt a mesébe illő luxust, hogy azt feltételezik, hogy az ember már mindent tud, és így ha hiba csúszik a gépezetbe felelősségre is lehet vonni valakit. Azon elgondolás alapján, hogy valaki valahol hibázott, vagy tehetett volna többet is csak nem akart. Pedig ez nem így van. Pontosan ugyanúgy ahogyan az ember orvoslásban is, az állatorvosok is emberek, tanulnak, kutatnak, kísérleteznek, hogy a lehetö legtöbb problémát meg tudják oldani, a lehetö legtöbb beteget meg tudják gyógyítani és ez egy nagyon kemény harc a természettel szemben. De ahogy én látom ezt, modern civilizációnkban, mi emberek még csak a felszínt kapargatjuk a betegségek terén, személyes véleményem szerint az eddig kapott időnk alatt nagyon keveset sikerült megismernünk a világunkból, például a fizikai test és a lélek kapcsolatáról és ilyen formán szerintem az ember kevés ahhoz, teljes felelősséget tudjon vállalni egy másik életért. Ezért szerintem egy gazdinak legalább annyi alázatot és tiszteletet kellene tanusítania a tenyésztés felé, mint amennyit a tenyésztö mutat az orvostudomány felé. Mert végeredményben ugyan nekünk nincsen orvosi diplománk, viszont a sok évnyi mindennapos tapasztalat és megismerés rengeteg információt szolgáltat számunkra, olyan gyakorlati ismereteket, amiket például egy orvos (hacsak nem tenyészt) sosem fog megtapasztalni a saját bőrén. Ezért nem egymás ellen vagyunk, hanem egymást kiegészítve segítjük egymást, mert egy a célunk. Egy egészséges boldog kiscica.

“Miért ilyen drága egy kiscica?” Szokták ezt oly sokszor kérdezni az érdeklődők, hozzátenném, teljesen jogosan. Hiszen még tehetősebb körökben is nagyon drágának számít manapság, egy tisztességesen tenyésztett és felnevelt bengáli kiscica és érthetö okokból az ember szeretné tudni, mit is kap pontosan a pénzéért.
Az ember önkéntelenül is számolni kezd. Ez és ez ennyibe kerülhet, az meg az annyiba és ha jól érzékeltem az elmúlt években a gondolatmenet végére “valahogy sehogy se jött ki a matek”. Volt szerencsém hallani is ilyen okfejtést, ezért is raktam idézőjelbe.

Be kell vallanom őszintén, amikor én adtam a fejem egy bengáli cica vásárlására még sok sok évvel ezelőtt, akkor, amikor még el sem hittem, hogy ilyen cica létezik, és elindultam felkutatni a tenyésztőket, elmentem macska kiállításokra, feltelefonáltam hazai és külföldi tenyésztőket, hogy kipuhatoljam mennyibe kerül egy ilyen gyönyörű kiscica, pontosan ugyanúgy éreztem, ahogy az érdeklődők többsége, miután tájékoztatom őket a cicák áráról.
Bevallom sok esetben nevettem egy jót és hőbörögtem egy sort, hitetlenkedve, hogy van ember világon, aki képes ennyi pénzt kifizetni egy macskáért, legyen az bármilyen szép is. Igenis át tudom ezt érezni, emlékszem erre, mennyire irracionálisnak és túlzásnak éreztem ezeket a számokat. Pontosan ugyanazt csináltam, amit a legtöbb érdeklődő is tesz, számolgatni kezdtem. “Hát ha ez ennyi, az meg annyi, vegyük még hozzá az amennyit, de ha megduplázom se jön ki egy ekkora összeg kérem szépen!”

“Találok én olcsóbban is, miért kellene nekem ilyen megveszekedett drága pénzt kifizetnem, amikor meg lehet ezt oldani sokkal kevesebb pénzért is?”
Ismerös? Tudom. Mert én is voltam így. És igen, én is vettem “olcsó” bengálit, mert miért is ne tettem volna? Az ember ott spórol ahol tud. Én is ezt gondoltam. “Azt a pénzt inkább ráköltöm a cicára.” Mondtam én. (Egyik kedvező árú cicával sem tudtam végül tenyésztni!)

Tudom nagyon jól, hogy ez a dilemma nagyon gyakori és sokak így gondolkodnak.
Ezért most nézzük meg, mikből is tevődik össze egy kiscica ára, első rágondolásra (legyen ez a cica 280 ezer ft. most. Ez egy középkategóriás ár ma Magyarországon, kedvenc célra szánt bengáli kölyöknél maradva.):
Törzskönyv; (5-20 ezer ft között), oltási kiskönyv (3-6 ezer ft. körül), esetleg útlevél (5-10 ezer ft.), oltások (2*5-9=10-18 ezer ft.) féreghajtás (2-3 szor 3-5 ezer= 6-10 ezer ft.) egyéb kezelések (igény szerinti köröm vágás, külső-belső élősködő elleni kezelés, veszettség elleni oltás, egyéb oltás stb. 20 ezer ft.) szűrések (csak egy Giardia szűrés -gyors teszttel-12 ezer ft.) mikrochip (5-7 ezer ft.) kezdőcsomag (20 ezer ft.)
Ha egy gyors középszámítást végzek akkor is 95 ezer ft. jött ki nekem. Legyen 100 ezer ft.

Akkor most nézzünk egy picit jobban átgondolt számolást is -túl az előbbiekben letisztázott alapvető költségeken-, ami elsőre eszébe sem jutna a legtöbbeknek:

Ahhoz hogy a gazdi kaphasson egy egészséges, kedves, szép kiscicát 12 (esetemben 16) hetesen, gondoskodni kell arról hogy megfelelő minőségű és mennyiségű husit és tápot kapjon elutazásáig. Ez onnantól számítva hogy már nem csak anyatejen nevelkedik a cica, minimum 7 hét, 20 ezer ft. a husi és a száraztáp összesen. (Ez nyilván egy körülbelüli összeg és nem írtam bele, hogy időnként meglepem őket egy kis halacskával, jutalomfalattal vagy egyéb finomsággal). A cicák a megfelelö fejlődésükhöz vitamin kiegészítést is kapnak, ezeknek horror áruk van, de számoljunk erre csak 5 ezer ft.-t erre a 7 hétre. Ahhoz hogy törzskönyvet kaphasson egy cica, egyesületi regisztrációra is szükség van továbbá az éves tagsági díj kiegyenlítésére is, illetve az alom és a kiscicák regisztrációja, ezek nagyon minimális összegek egy kiscicára leszámolva, de számoljunk cicánként mondjuk 2 ezer ft.-tal.
Én 2 havonta szoktam megrendelni azokat a tisztítószereket amiket direkt, csak a cicák miatt veszek, ennek 220 ezer az összege minden 2 havonta! Hozzátenném mégegyszer, ez csak a cicáknak!
A kölykök meghirdetési összege attól függően mennyi idő alatt talál gazdira 10-20 ezer ft. hetente. Tehát ha én egy kiscicát egy hónapon keresztül hirdetek, az lehet akár 100 ezer ft. is.
Mivel hivatalos tenyészetet viszek egyéni vállalkozóként, fizetem a költségeket ezután is, és itt nem csak a havi 50 ezer ft.-al kell számolnom, hanem sok egyéb másról is, pl. a könyvelő díja.
A honlapom fenntartási díja mellett a frissítéseket webmester végzi amik szintén nem kevés pénzbe kerülnek.

Nem is merek már tovább számolgatni, hiszen ezek már most meghaladták a plusz 100 ezer ft.-ot azon felül a 95 ezer ft.-on felül amit már korábban számba vettünk.
Tehát már most hozzávetőlegesen 200 ezer ft.-nál járunk a 280 ezer ft.-os értékű kölyöknél, és még nem számoltam egy (ne adj Isten) váratlan állatorvosi kiadást, a szülök egészségügyi tesztjeit, AZ ELVÁRT genetikai szűréseiket, az esetleges kiállítási kiadásokat, az ehhez szükséges felszereléseket, a cicák bútorait (nem az olcsókategóriás bútorokat veszem), a fekvőiket, a játékaikat (a piciknek minden esetben új, saját játékokat, takarókat veszek higiéniai okokból), a vizet, az almot, a tálaikat, vagy azt hogy minden egyes évben újra kell festenem a cicák szobáit (4 cica szoba van nálam) és még csak véletlenül se az jusson senki eszébe, hogy itt mezei tisztasági festésről van szó. Olyan speciális festékre kell gondolni, ami nem ereszti át a nedvességet és takarítani is lehet.
De megemlíthetem még a ház okos rendszerének azon részét ami csak miattuk lett kialakítva, gondolok itt a kamerákra, érzékelőkre, automatizált világításokra/fütésekre stb. (sok száz ezer ft.), a macska futó kerekeket (minden szobában van egy), a névjegykártyákat, a reklám prospektusokat, és még vagy kismillió olyan nélkülözhetetlen hozzávalót ehhez a történethez amik nélkül ezek a csodálatos cicák nem élhetnének maximálisan kielégítő komfortban, méltóságban, a megérdemelt kényelemben.
Azt meg már inkább el sem kezdem részletezni, mennyibe kerül egy minőségi tenyész cica egy valóban megbízható tenyészetből és mivel legtöbb esetben külföldről választok új cicát (rengeteg okból kifolyólag), így a szállítási költségekkel is számolnom kell. Forintban nézve ezek milliók.

És akkor mindennek a margójára kiemelnék még egy dolgot, amivel valahogy soha senki nem számol, mégis ez a lelke az egésznek, aminek az értéke talán felbecsülhetetlen.
A idö, a munka amit rájuk szánok. Kevés kivétellel a napjaim nagy részét velük töltöm. Foglalkozom velük, takarítok utánuk, játszom a picikkel, szocializálom őket, ha kell állatorvoshoz szaladgálok, hirdetést szerkesztek, szülést vezetek, beteget ápolgatok, vásárolok nekik, adminisztrációt végzek, etetek, almozok, babusgatok és amikor végzek, szó szerint kezdem elölről. Van hogy éjszaka is ébren vagyok velük ezer és egy okból. Egy ilyen tenyészetben nem reggel 8-tól délután 4-ig tart a munkaidő ami után hazakulloghatok a saját kis világomba, megpihenni csendben, nyugalomban megnézni egy filmet, kipihenni magam, hogy másnap újult erővel kezdhessem újra az egészet. Legtöbbször hajnalban kelek, ezer és egy okból, és jó esetben este 9-10-ig rendelkezésükre állok, lesem, hogy minden tiszta legyen és a lehetö legkényelmesebb, legkomfortosabb lehessen számukra. De van amikor nincsen jó eset, mert két cica összekülönbözik, mert a mama cica szülni akar, vagy a már meglévő piciknek fáj a pocakjuk és a mami nem érti mi a baj, vagy mert beteg cica van akit nem érdekel, hogy hullafáradt vagyok, és ápolgatni kell, vagy mert a 15 éves öregem sírdogálni kezd az éjszaka közepén és mennem kell megnyugtatni, vagy mert a megműtött nőstényt őriznem kell nehogy levegye magáról a kisruhát, vagy mert a másik nöstény ordítva tüzel vagy éppen a pásztor órákat tölti a kedvesével ami esetenként egy igen hangos program és ezekben az esetekben nem foglalkozhatok magammal, mert ök rám vannak utalva és nekem kell helyt állnom minden esetben függetlenül attól, hogy van e kedvem ehhez vagy nincsen, beteg vagyok e van sem. Nem mehetek el nyaralni vagy bulizni amikor csak akarok, mert szó szerint ez a munka a nap 24 órájában zajlik.
Rábízom mindenkire, hogy megítélje, mennyi pénzt ér ez a munka.

Kedves érdeklődő! Remélem tudtam egy valamirevaló képet adni arról, miért kerül ennyibe egy bengáli kölyök. Amikor lehetőség adódik arra, hogy lényegesebben kevesebb pénzért tudsz hozzájutni, egy ilyen cicához, jussanak eszedbe ezek a dolgok és tedd fel magadnak a kérdést, hogy annak az olcsóbb cicának az életéből, vajon mit spórolt ki a “tenyésztője”, hogy ilyen “versenyképes” árat tudjon szabni neki!

Nagyon sokan keresnek meg ezzel az elhatározással, ki azért mert a bengáli kétségtelenül egy gyönyörű fajta, ki azért -és ök vannak többségben- mert ettől várnak egy kis kereset kiegészítést, vagy ne aprózzuk el, ebből terveznek meggazdagodni.
Semmi kétség nem fér hozzá, a bengáli cica egy nagyon drága fajta, hát még ha az ember tovább tenyésztésre szeretne vásárolni egyet, vagy kettőt, mert ehhez nyilvánvalóan legalább 2 cica szükséges, egy nöstény és egy kandúr. Vagy ahogy sokak elképzelik, csupán egy nőstényre van szükség és majd befedeztetik egy jóképű kandúrral a szomszéd Imre bácsinál.
Nem tagadom én sem gondoltam ezt másképpen az elején.
Én ma már ha tehetem, igyekszem minden erőmmel lebeszélni az érdeklődőket erről az álmukról és elkezdem szépen sorolni ennek az álomnak a hátulütőit, negatívumait, minden rejtett mocskos kis titkát amit soha senki nem említ, sőt gondosan takargat is. Ezeket a dolgokat nekem anno, senki nem mondta el. És ha igazán őszinte akarok lenni, ha tudom őket, sosem fogok ebbe bele. Legalábbis mint tenyésztő biztosan nem.
Bengáli macskát tenyészteni, tenyészetet létrehozni és fent tartani, azt leszámítva, hogy mennyi sok szépséget és szeretet tudnak ezek a cicák adni, egy roppant hálátlan küldetés. Több szempontból is. Azon túl, hogy élőlény mivoltukból adódóan esendőek, ez a fajta egy igen érzékeny fajta. Ez a fajta, okos, végtelen hatalmas lelkük van, hihetetlenül törékenyek lelkileg, én állítom, hogy a legtöbb betegség innen ered bennük. A megsebzett lelkükből. Nem hiába reagálnak legtöbbször extrém módon egy költözésre vagy gazdi váltásra, egy új cicára, kutyára stb.
Mindemellett a bengáli gyengepontja mégsem ez, hanem az emésztőrendszerük. A túltenyésztés miatt ez lett a legérzékenyebb részük, így ha történik velük valami, akkor legtöbbször ott kezdődnek a bajok. Sorolhatnám hetekig a különféle problémákat ezzel kapcsolatban, ám ezt majd egy ezzel kapcsolatos cikkben szeretném leírni részletesen. A lényeg, hogy annyiféle ponton csúszhat ki a lábunk alól a talaj, hogy néha én is azt érzem, kötéltáncot járok, egy rossz mozdulat és kész a baj.
Az ember azt gondolná, hogy a cicák gond nélkül szülnek például, hogy nincsen szükség beavatkozásra ezen a ponton. Sajnos ez sem igaz. Nagyon is van ránk szükség. Sok esetben a mama cica el sem kezd szülni ha a gazdi nincsen ott vele, nem egyszer láttam már olyat is hogy visszatartotta a szülést, ami akár tragédiához is vezethet. Főleg akkor ha először szül az adott nőstény. De ha ott van a gazdi, akkor sem mindig happy end a vége, függetlenül attól van e jelen akármilyen fertőzés vagy nincsen. De tegyük fel, hogy gond nélkül lezajlik a szülés, mindenféle segítség nélkül, szinte bármelyik percben vége lehet a mókának egy pillanat alatt, akár a picikről beszélünk akár a mamiról. Itt újfent nem megyek bele konkrétan mik a buktatók, ezeket a már említett cikkben fejtegetem majd, legyen annyi elég, hogy megszámlálhatatlan ismert és még több nem ismert genetikai és/vagy öröklött betegség léphet föl, ami már egészen pici korban megtizedelheti az almunkat és a végeláthatatlan fertőzéseket, azok sokszínűségét, aljas természetüket és kiszámíthatatlanságukat meg már nem is merem említeni. Csak ezekről a betegségekről annyit láttam és tapasztaltam, hogy abból már túlzás nélkül könyvet lehetne írni.
A szűrések, tesztek, orvosi ellenőrzések, a rendszeres oltások, a gondosan betartott szabályok a szigorú protokoll mit sem érnek amikor ott a baj a szemed előtt és te semmit sem tehetsz. Mindegy mennyire jól csinálsz mindent, mert a természet a gyakorlatban sajnos köszönő viszonyban sincsen a tankönyvi elmélettel. Ez az igazság.
Vagy van bárkinek elképzelése arról például mit jelent; tisztán tartani egy tenyészetet? Kötve hiszem. Hiszen nekem sem volt. Nem fogom szépíteni, van, hogy a nap nagy részében könyékig túrunk a produktumban, előfordul, hogy naponta 10-szer kell leszívni a náthás macska taknyát, legjobb esetben is hetente legalább egyszer fülecskét kell tisztítani, legtöbbször egész nap megyek a jelölő macska után és törlöm és fertötlenítem amit odacsinál, nem túlzok, a mosógép nálam megy egész nap, ahány szoba annyi papucs és alomlapát, nem ritka, hogy ezeket naponta többször mosom és/vagy cserélem. Ha látott már valaki fekélyt vagy nyílt sebet akkor az tudja mivel jár az. 3-4 óránként sebtisztítás, fertötlenítés, sebkötözés, adott esetben kisruha le és fel minden alkalommal. De egy rosszul hegesedett császármetszés után vagy nőstény ivartalanítása után szintén ugyanez.
És akkor még el sem jutottam oda mi van akkor amikor valamilyen fertőzés is jelen van. Ahhoz a világ összes ideje sem elég. Egy beteg hasmenéses cicát, azon túl hogy reggeltől estig utána takarítja az ember a szobát gyakran fürdetni kell, gyógyszerezni, még rosszabb esetben naponta orvoshoz szaladgálni vele.
Az sem sokkal hálásabb feladat amikor az érdeklődőkkel kell megvívni a harcokat. Sok esetben mindenki mindent jobban tudni vél mint én a saját cicáimról, vagy egy utolsó máglyára való vagyok amiért tenyésztek és nem az utca cicákat mentem, vagy amikor a “tenyésztő társak” lepnek meg a “kedves” megnyilvánulásaikkal, mert lássuk be, nem az állattenyésztés berkein belül fog elkezdődni az összetartás és egymás segítésének erénye.
Továbbá nem egyszer fordult már elö velem például, hogy vásároltam egy új tenyész cicát külföldről, -ami nem csak a cica hihetetlenül magas ára miatt nagy lépés, hanem csak az hogy a cica Magyarországra kerüljön az több száz ezer forint- és még mielőtt lett volna alom az adott cicával kiderült ilyen olyan okból, hogy az a nőstény alkalmatlan a tenyésztésre. Jó esetben az ember ilyenkor kap valamilyen kompenzációt, de van hogy nem. Mert van úgy, hogy a tenyésztő sem tehet az adott problémáról, így kifizettem sok ezer eurot a cicára, plusz még 1-2 ezer eurot az útra, itthon kifizettem a tesztjeit, nevelgettem vagy egy éven át, utána ivartalanítottam és ennyi volt a történet. Sajnos ilyen is van. És nem mindig van hibás.
Ha egy cica beteg és az ember még nem annyira jártas ebben a témában, nincsen elég tapasztalata, akkor akár minden nap csücsülhetünk az állatorvosnál és az egy igen drága mulatság. Van hogy egyik baj hozza magával a másikat, így egy idö után olyan örvényben találhatjuk magunkat, ami sokak kedvét hamar elveheti a folytatástól.
Az a színtiszta igazság, hogy olyan is előfordul, amikor többe kerül a hús mint a leves és nem hogy nincsen ebből semmilyen anyagi hasznunk, hanem jócskán mi fizetjük ki mindennek az árát többszörösen.
Egy ilyen tenyészet éket verhet a szeretteink és családtagjaink közé is. Ez kivédhetetlen. Ezek a cicák olyanok mint az ember gyerekek. Rengeteg időt, pénzt és energiát emésztenek fel és az sem kizárt, hogy az elsö 1-2 évben ez meg sem térül és ezek okot adhatnak családon belül a vélemény különbségekre.
Az a személyes véleményem, hogy ez a gazdagok hobbija, és ritka esetben beszélhetünk valódi anyagi haszonról. Rengeteg kezdö tenyésztöt láttam visszavonulni emiatt rögtön az elsö évben. Idö mire megmutatkoznak a problémák, rengeteg türelem és nem mellesleg rengeteg pénz kell ahhoz, hogy ezt fönt tudjuk tartani.
Tehát aki egy kis könnyű passzív jövedelem kiegészítést szeretne ezzel teremteni magának, vagy az az elképzelése, hogy majd kizárólag külföldre értékesíti a kölyköket tenyésztés céljára, hogy a lehetö legtöbb pénzt tudja kivenni ebből, annak azt tudom tanácsolni, hogy először vessen számot az összes lehetséges legrosszabb kimenetellel, készüljön fel rájuk mind anyagilag, mind idővel és nem utolsó sorban lelkileg és ennek függvényében hozzon felelős döntést.

Joggal merülhet hát fel a kérdés, hogy akkor mégis miért csináljuk? Én nyilván csak a magam nevében beszélhetek; ahogy azt már említettem, ha újra döntenem kellene, nem kezdenék bele ebbe. Most azonban már a 12 évnyi tenyésztői tapasztalat, a rengeteg sok áldozat és beleölt munka, idö és nem mellesleg pénz, a sok tudás és még több kérdés engem már csak előre vihet. Történjen bármi, számomra mindannak a sok szomorúságnak és boldogságnak, csak úgy van értelme ha folytatom. És javítok amin tudok, tanulok és fejlődök, hogy amit csinálok azt a tőlem telhető legjobban csináljam. Hiszen azon felül, hogy nemesítjük, tökéletesítjük a fajtát, célunk örömöt és boldogságot szerezni elsősorban a cicáinknak, de természetesen azoknak is akik végül boldog bengáli gazdikká válnak.